Intézménymutató:
Tarsasag a Karpat-medence Magyarsagaert Egyesulet
2006. szeptember 6.
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Csíkszépvízen rendezett nyári táborán közéleti, kulturális témájú előadások hangzottak el. A tagszervezetek (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a Románia Magyar Cserkészszövetség) képviselőin kívül jelen voltak az Erdélyi Magyar Ifjak és a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezetének vezető tagjai is. A tábor egyik legfontosabb részeként a résztvevők elemezték a július végén lezajlott, Tekerj rá! jelszavú, az autonómia népszerűsítésért szervezett székelyföldi biciklitúrát. Terveket körvonalaztak az autonómia ügyének mozgalom szinten történő népszerűsítésére, emellett a politikum irányába megvalósuló nyomásgyakorlás módozatai is szóba kerültek. Dr. Pap Kincses Emese a Sapientia Egyetem tanára a kulturális globalizáció veszélyeit latolgatta előadásában. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért egyesület elnöke nemzetpolitikai helyzetképet vázolt fel. Végül tisztújítást tartottak, a korábbi elnökséget megerősítették tisztségében: Sándor Krisztina elnök, Bardócz Csaba és Hupka Félix alelnökök, Tarr Margit titkár maradtak a MIT élén a következő egy évre. /III. MIT-tábor: tovább az autonómiáért! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2006. október 19.
Az 1956-os forradalom 50 éves évfordulója alkalmából az Udvarhelyi Fiatal Fórum 40 darab DVD-t ajánlott fel Székelyudvarhely és Udvarhelyszék általános iskolái számára. A DVD anyagát a „Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért Egyesület” állította össze. A film a forradalomhoz vezető utat és a dicsőséges napokat mutatja be, a második rész az árulást követő évtizedes megtorlást eleveníti fel. Az összeállítás felidézi a Kossuth téri vérengzést, az Andrássy út 60-at, Recsket, továbbá a diktatúra szörnyű ideológiáját. /56-os film az iskoláknak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 19./
2007. április 2.
Előadással egybekötött lakossági fórumot tart április 2-án Sepsiszentgyörgyön a Magyar Polgári Szövetség Miért van szükség magyar nemzetpolitikára? címmel. Meghívott előadó Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért elnöke. A közhasznú szervezetet a december 5-i népszavazás után hozták létre magánszemélyek, elsődleges céljuk: a szomszédos országokban élő magyarsággal a sikertelen népszavazás által megtépázott bizalom helyreállítása, a személyes kapcsolatok erősítése, a különböző társadalmi szervezetek közötti együttműködés támogatása. Az alapítóelnök, Éhn József meggyőződése, ,,hogy a magyarság jövője a nemzeti érzelmű civil társadalom építésén és megerősödésén, az egészséges nemzeti öntudat ápolásán áll vagy bukik”. /Farkas Réka: Előadás a nemzetpolitikáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./
2007. április 4.
Miért nincs magyar nemzetpolitika? Mi vezetett ide, és milyen következményei lehetnek ennek? Hogyan válhatunk tudatos nemzetté?- ezekre és hasonló kérdésekre kereste a választ április 2-án Sepsiszentgyörgyön tartott előadásában Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért közhasznú szervezet elnöke. A magyarországi civil szervezetet a 2004. december 5-i népszavazás kudarca után közéleti személyiségek hozták létre, az elnök bevallása szerint azért, hogy ,,munkájukat, jövedelmüket, energiájukat arra áldozzák, hogy összefogják a magyar nemzet jótékony elemeit”. Következetes nemzetpolitika hiányában a magyarság nem válhat tudatos nemzetté. Bizalomra, kapcsolatteremtésre, együttműködésre, illetve világos, tiszta beszédre lenne szükség a közéletben, erősíteni kellene a magyar nyelvű oktatást, a történelmi egyházak szerepét, és vissza kellene állítani a nemzeti jelképek tiszteletét – fejtette ki Éhn József, aki nem csak a magyarországi, de a kisebbségbe szorult magyarság helyzetére is utalt. Nemzetpolitikai minimumként sorolta a nemzeti ipar és föld védelmét, a vállalkozások esélyegyenlőségét, az arányos közteherviselést, az anyanyelv és kultúra védelmét, az önfeladás helyett a szülőföldön boldogulás támogatását és a felelős magyar kormány szükségességét. Felhívta a figyelmet az ,,egység hamis kultuszára”, amely megtagadja a demokrácia alapját, a véleménykülönbséget.,,Egység nem létezik. Az lenne a fontos, hogy megtaláljuk azokat a nemzetpolitikai célokat, amelyek lehetővé teszik az együttműködést” – hangsúlyozta. Meggyőződése szerint az autonómia a kisebbségi létbe kényszerült nemzeti közösségek természetes megmaradási joga. A kulturális autonómia ma már kötelező kisebbségi jog az EU-ban, a személyi elvű és területi autonómia megadása mellett kell érvelni, és felhívni az EU figyelmét, hogy az erdélyi magyarok nem kisebbségiek, nem bevándorlók, hanem államalkotó tényezők. Székelyföld jogosan várja el a magyar kormánytól, hogy támogassa autonómiaköveteléseit, mert a régió ,,történelmi szerepe magyar nemzeti örökségünk és felbecsülhetetlen értékünk” – szögezte le. A magyar kormány köteles anyagi és eszmei támogatást nyújtani az autonómiaharcban – mondotta, és példaként a dél-tiroli autonómia létrejöttét, az osztrák-olasz együttműködést említette. /Farkas Réka: Megmaradásunk záloga (Előadás a magyar nemzetpolitikáról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./
2007. június 5.
A trianoni döntésre emlékeztek június 4-én Sepsiszentgyörgyön, az egykori országzászló helyénél. – Egy nemzet testét csonkította meg a trianoni döntés, és fájdalmunk, hiányérzetünk a 87 év alatt sem csappant – hangsúlyozta Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. Tamás Simon Lehel az Erdélyi Magyar Ifjak nevében szólt: a múltat elfelejteni nem szabad, és azoknak megbocsátani, akik egy nemzetet próbáltak és próbálnak megsemmisíteni, nem lehet. A civil Magyarország üzenetét hozta el Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarokért elnöke, aki szerint a magyarországi civilek jövőjüket csakis velünk együtt képzelik el, a határokon kívül élőket a magyarság védőbástyáinak tekintik.,,Ha ezek a védőbástyák elesnek, a magyarság sokkal gyengébb lesz. Ha megmaradtok, akkor mi is megmaradunk, és a nemzet is meg fog maradni. Ez a tét” – hangsúlyozta Éhn József. Bayer Zsolt újságíró beszédét a 2004. december 5-i népszavazáson történtek köré építette. Minden nemzetet annyira fognak becsülni, amennyi tiszteletet kiharcol magának. A románság most jobban áll nemzeti lét dolgában, mint mi, magyarok – idézte fel egy román barátja szavait. Kovács István unitárius lelkész a magyarság felépüléséért mondott imát. /Farkas Réka: Jövőt építeni a múltból. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./
2008. február 25.
Istentisztelettel, majd a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán elhelyezett emléktábla megkoszorúzásával emlékeztek február 24-én Nagyváradon a kommunizmus áldozataira. Az esemény meghívottjai vitéz Halász Árpád, az 1945–1956 közötti Magyar Politikai Elítéltek Közössége ügyvezető tanácsának tagja és Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért szervezet elnöke voltak. /Fried Noémi Lujza: A kommunizmus áldozataira emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2009. március 10.
Sepsiszentgyörgyön közösen szervezi március 15-e megünneplését az RMDSZ és az MPP. A Duna TV is közvetíti a sepsiszentgyörgyi eseményeket – rendhagyó ünnepséget ígérnek a szervezők. A rétyi fúvószenekar és a gidófalvi huszárok toborozzák az embereket az ünnepség helyszínére, majd a jelenlévők megkoszorúzzák az Erzsébet parki 1848–49-es emlékművet. Az idei ünnepség a 11. Székely Huszárezred zászlajának szentelésével indítanak. Az ünnepség díszszónoka Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért elnöke lesz. Az egyórásra tervezett műsort követően Kárpáti Szél 1848 címmel emlékműsort tartanak a budapesti Honvéd Színház és a Vasas Táncegyüttes művészei. Kovászna megye március 15-i rendezvényének a maksai Óriáspince tető ad helyet. /Kovács Zsolt: Az összefogás március 15-je. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
2009. március 16.
* Marosvásárhelyen az 1848-as eseményekre való emlékezés Bem tábornok emléktáblájának a megkoszorúzásával kezdődött, melyre kevesen gyűltek össze. A Magyar Polgári Párt a Petőfi-szobornál ünnepelt. Csintalan László római katolikus főesperes keserűségének adott hangot, mondván, hogy három ünnepet kellett meghirdetnie, holott összefogásra lenne szükség. Méltatta az Erdélyi Magyar Ifjak kezdeményezését, akik fáklyásmenetükkel összekötötték a két helyszínt. Az MPP ünnepélyén Kali István megyei alelnök a nemzet leépülésére és a forradalmi tizenkét pont újbóli időszerűségére hívta fel a figyelmet. Az RMDSZ megemlékezésén Kelemen Atilla megyei elnök kifejtette: még nagyon sokáig szeretnénk itt úgy élni, hogy magyarságunk és román állampolgárságunk összeférhető legyen. Tizenkilenc év után először az eseményt a Marius Pascan prefektus is megtisztelte jelenlétével, Emil Boc kormányfő üzenetét tolmácsolta. * Az utóbbi évek legnagyobb szabású március 15-ei ünnepségének lehettek tanúi a kézdivásárhelyiek: a felvonulásra a helyi diákokon kívül a környező falvakról is érkeztek lovasok, szekeresek, valamint háromszéki és határon túli hagyományőrzők vonultak fel, akiknek Rácz Károly polgármester nemzeti színű emlékszalagot ajándékozott. A politikamentes rendezvény díszszónoka Koltai Róbert, a Kormorán együttes frontembere volt, aki testvérének, Koltai Gábornak a gondolatait tolmácsolta. Koltain kívül a Zúg a március című, diákok számára megszervezett szónokverseny nyertese, Nagy Babos Rebeka mondott beszédet, majd a Kormorán együttes énekelt. Gábor Áron szobra előtt áldást osztottak a történelmi egyházak képviselői. A főtéri rendezvény rendhagyó módon csatajelenettel zárult, amelyben felső-háromszéki és szegedi hagyományőrzők vettek részt. A székelyek az osztrákokkal csaptak össze. * Sepsiszentgyörgyön is rendhagyónak bizonyult az ünnep: a metsző szélben kokárdák lobogtak, első ízben kapott ilyen díszítést az 1918. december 1. sugárút. A Székely Március nevű politikamentes rendezvényt együtt szervezte az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt. A háromezres tömeg lelkesen ünnepelte a díszegyenruhában feszítő lovas huszárokat. „Szembe merünk fordulni a gyarmatosítókkal, a militarizálókkal, akik ellehetetlenítették a mára esedékes autonómia-népszavazásunkat, és akik megpróbálták megakadályozni a Magyar Köztársaság elnökét, hogy hazajöjjön hozzánk, és együtt ünnepeljen velünk” – fejtette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-nak el kell ismernie az őshonos kisebbségek jogait, majd a budapesti Honvéd Színház művészeinek előadásában szabadtéri előadásra került sor. Nagyváradon a szokásos menetrend szerint zajlott a március 15-ei megemlékezés: délelőtt a különböző városnegyedekben álló emlékműveknél koszorúztak, majd Rulikovszky Kázmér emlékműve előtt hajtottak fejet az emlékezők. A hagyományos ökumenikus imádkozásra ezúttal a Szent László római katolikus templomban került sor, majd az ezernél is több ünneplő Szacsvay Imre szobrához vonult, ahol Tőkés László volt a főszónok, akit a közös magyar EP-lista vezetőjeként mutattak be. Ezt követően huszárok vezette fáklyásmenettel vonultak a Petőfi parkba, ahol megkoszorúzták a költő szobrát. /Március 15: Erdély-szerte méltón ünnepelnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./
2009. december 7.
Trianon-emlékévet hirdetett a 2010-es esztendőre Tőkés László az Egy a nemzet című december 5-én tartott nagyváradi eseményen, amelyen a 2004. december 5-i magyarországi népszavazásra emlékeztek. „Az öt évvel ezelőtti advent este második Trianon volt, amely nem fizikailag, hanem lelki értelemben szakította szét a Kárpát-medence magyarságát, olyan sebeket ejtve, amelyeket nagyon nehéz begyógyítani” – jelentette ki Schmitt Pál, az Európai Parlament alelnöke. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében számos erdélyi és magyarországi politikus és közéleti személyiség jelent meg. „A nemzeti tragédiákat nem elsősorban idegen erőkkel kell magyarázni, hiszen azokhoz mindig a politikai elit nemzetidegensége vezetett” – jelentette ki az eseményen Szűrös Mátyás, aki 1989. október 23-ától 1990 májusáig Magyarország megbízott köztársasági elnöke volt. A politikus úgy látja, a magyar alkotmányba bele kellene foglalni a konferencia címére rímelő nemzeti egységet, illetve a magyarok hazafias kötelességeit, amelyek távolról sem egyenlőek a nacionalizmussal. „Nem szélsőségekre van szükség, hanem nemzeti radikalizmusra. A magyarság önfeladásának véget kell vetni” – jelentette ki Szűrös Mátyás. Tőkés László a megemlékezésen jelentette be, hogy 2010. Trianon-emlékév lesz, „hogy a berlini fal leomlása után húsz évvel a magyar nemzetet többfelé osztó falak is eltűnjenek”. Az EP-képviselő rövid beszédében kifejtette: a széthúzás gyökere, hogy az anyaországi magyaroknak szinte semmilyen ismeretük nincs a határon túliakról. Tőkés úgy vélte, éppen ezért hasznos lenne mindnyájuknak legalább életükben egyszer ellátogatni valamelyik elszakított vidékre, „hogy eltűnjenek a tévképzeteik, amelyeket velünk kapcsolatban táplálnak”. Az esten bemutatták Tőkés László Egy kifejezés, és ami mögötte van – második, bővített kiadás címet viselő tanulmánykötetét. Az eredeti 1993-ban jelent meg, és az akkori népszámlálási adatokat tartalmazta, átfogó képet nyújtva az erdélyi magyarság ellen folytatott vértelen etnikai tisztogatás mértékéről. „Az új kiadás, amely aktuális helyzetképet közöl, vészharang: Trianon sebeit be kell végre gyógyítani” – emelte ki méltatásában Antal János. /Nagy Orsolya: Az állampolgársági népszavazásra emlékeztek Váradon: „A második Trianon” tanulságai. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./ Az öt esztendővel ezelőtt Magyarországon megtartott népszavazásra azzal a céllal emlékeztek, hogy közösen megtalálják azt a megoldást, amely a trianoni, soha nem gyógyuló és 2004-ben felszakított sebeket begyógyítsa. Az est moderátora Nagy József Barna, az EMNT Bihar megyei szervezetének elnökségi tagja volt. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért elnöke kifejtette, hogy a magyarországi politikában tapasztalható erkölcsi hanyatlás kihat a határokon kívül rekedt magyar közösségekre is, és ezt a folyamatot sürgősen meg kell állítani. Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke rámutatott, hogy a szerbiai magyarok hivatalos érdekképviselete nem igazán áll a helyzet magaslatán olyan esetekben, amikor közönséges háborús bűnösöktől kellene megvédenie a felvidéki magyarokat. Antal János, az EMNT figyelőszolgálatának vezetője bemutatta az Egy kifejezés – és ami mögötte van című kiadványt. Tőkés kezdeményezte, hogy hirdessenek meg egy olyan össznépi zarándoklatot, amelynek során minden magyarországinak legalább egyszer el kellene jönnie Erdélybe, hiszen az egymás életének, múltjának, jelenének megismerése az egyetlen lehetőség arra, hogy közös jövője lehessen a Kárpát-medencei magyarságnak. /Szőke Mária: „Ahogy szavaztál, úgy bánjanak veled!” – Megemlékezés a „lelki Trianonról” Nagyváradon. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 7./
